Sumerológia és "sumerológia": tudomány vs. ködevés
- Részletek
- Megjelent: 2010. február 06. szombat, 23:23
2009. május 19. kedd, 18:00
Pálfi Zoltán, történész, tanársegéd
ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék
A sumerek létére a 19. század 50-es éveiben derült fény. Miután nyelvük részleges megfejtése során agglutinálónak bizonyult, lehetséges nyelvrokonaik közt természetesen a magyar is felmerült.
A vizsgálatok azonban a 20. század elejére kimutatták, hogy csak tipológiai azonosságról, nem nyelvrokonságról van szó. A tudományos világban a kutatás rövidesen túllépett a nyelvrokonok keresésén, és inkább a sumer nyelv még jobb megértésére, a sumer történelem és kultúra minél teljesebb megismerésére koncentrált. Hazánkban azonban e rokonság-elmélet hamar a modern hősnemzeti mitológia részévé vált, és hirdetői zajosan követelik hivatalos elismerését, miközben a tudomány eredményeit és módszereit figyelmen kívül hagyják.
Az előadás vázlatosan ismerteti a sumerológia tárgyát, helyét a tudományok között, röviden bemutatja a sumerek történetét és nyelvét, emellett szó esik az ékírásról, a nyelvrokonság kritériumairól, a sumerológia mai kérdéseiről (nem hallgatva el, hogy néhány éve a lehetséges rokonok között felvetődött az uráli nyelvcsalád is).
Ezt követően a "sumerológia" néhány gyöngyszeme kerül bemutatásra, érzékeltetve annak minden tudományos elvárásnak ellentmondó voltát, majd az okok felvázolása után befejezésül a lehetséges teendők ismertetése következik.
Olvasnivalók:
- Pálfi Zoltán - Tanos Bálint: A sumer-magyar hit és a sumerológia. Ókor 2006/3-4, 100-106, további olvasnivalóval a sumerekről, nyelvükről, és általában Mezopotámiáról. Az olvasmánylistából egy cikket mindenképp érdemes külön kiemelni:
- "Ennek a gondolkodásnak semmi köze a tudomány világához." Csorba Lászlóval beszélget Rádai Eszter. Mozgó Világ 2001/1, 11-20
- www.assziriológia.hu, az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének honlapja, rajta több érdekes linkkel és letölthető cikkel.